2013. február 15., péntek

Eper

   Ismét úgy gondoltam, hogy van mit megosztanom a Nagyérdeművel. :) Amiért írok, az nem más, mint egy érdekes egybeesés, és egy kis tavasz közeli vidámság. :) Mostanában végre tényleg úgy alakulnak a dolgaim, ahogy azokat eltervezem. Sem jobban, sem rosszabbul. És ez nekem pont elég. :) Minden napom egyre jobb és jobb, már, ha ez még lehetséges.
   Olyan mértékű szabadságot, szárnyalást, kreativitást és pozitív dolgokat, gondolatokat érzek, hogy az néha már ijesztő. És mégis csodálatos. Amikor úgy érzed, hogy a Világot ki tudnád fordítani a sarkából. Bármi jöjjön, Te legyőzöd, megoldod és mosolyogva mész tovább. És idekapcsolódik a véletlen egybeesés. 
   Úgy gondoltam, hogy ha valami nem sikerül jól a napomban, esetleg nehézségem adódna, azt este, az alvás során "leteszem". Nem cipelem magammal tovább másnapra, vagy még tovább. Új nap, új lehetőség. Amint ezt kigondoltam, találtam egy idézetet, ami ugyan ezt mondja... Véletlen egybeesés? Talán... Ki tudja? :) És működik. :)
   Mivel mindig szoktam a vidámságokon kívül valami újítást is megosztani, így ez most sem maradhat el... :) A klasszikus csokipudingos/csokiöntetes-banános palacsintát továbbgondolva egy másik, talán még finomabb, mégis kevésbé édes megoldást találtam. A tejszínes-banános-epres palacsintát. A palacsintába (vékonyabb palacsintából 2 db kell, vastagabból elég 1)  beletekerek egy egész banánt, majd főzök tejszín ízű pudingot, kevesebb cukorral. (édesszájúaknak lehet több is, ízlés szerint :) ) Amíg a tej forrni nem kezd, én fel szoktam szelni a palacsintába tekert banánt olyan 1-1,5 cm vastag csíkokra, ügyelve arra, hogy ne hulljon szét. Aki ezt "okosan" és egyszerűen akarja megoldani, az szurkálhat színes pálcikákat, vagy fogpiszkálót a kis "falatokba", így egyben tartva őket. :) Ha kész a puding, merőkanállal leöntöm a banános palacsintát. Ízlés szerint apróbbra vágva, vagy egészben epret teszek mellé. :) Egyszerű,és nagyszerű, ami akár melegen, akár hidegen is fogyasztható, és nagyon laktató is, de éppen gyerekeket is le lehet foglalni egy kis közös "főzőcskével". Játékos finomság. 
   Az utolsó örömhír: végre van eper! De nem ám az a fehéres színű, íztelen, koraérett, hanem a rendes, nyári, finom, zamatos. Én úgy örültem neki, mint egy kisgyerek. :) Így a palacsinta mellé tettem én is. :) Nem húzom tovább, a napokban lelkendezek a többi újdonságról, addig is fantasztikusan csodás, sikeres napot kívánok Mindenkinek! :)

1. a "véletlen egybeesés" :)

2-3. epeeeer :)
4-5. banános palacsinta tejszín ízű pudinggal és eperrel :)
6-8. brokkoli és virsli vacsorára













Adele - One and Only (Live at The Royal Albert Hall)





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.